COVID-19 SZŰRÉS

Antigén gyorsteszt egészségügyi

személyzet által végzett mintavétellel

Az antigén gyorstesztek egy antigén jelenlétét vagy hiányát detektálják. Ezek a tesztek viszonylag olcsók, gyorsan kivitelezhetők, és elvégezhetők az ellátásnyújtás helyén is (point of care – POC, például egy ápolási intézetben). Jelenleg az elérhető antigén tesztek érzékenysége lényegesen alacsonyabb, mint a molekuláris teszteké (PCR).  Az APHL antigén tesztekre vonatkozó ajánlásai csak a vírusfertőzés kimutatására szolgáló tesztekre vonatkoznak, és a fertőzöttség kimutatása nem feltétlenül korrelál a fertőzőképes állapottal. Jelenleg csak korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre az antigén teszt pozitivitása, illetve a vírusátadási képesség között.

A SARS-CoV-2 antigén gyorstestek áttekintése

Hamis negatív tesztek előfordulhatnak a valódi betegségprevalencia-adatoktól függetlenül. Indokolt esetben a rapid antigén teszt által produkált negatív eredményt érzékenyebb (PCR) molekuláris teszttel kell verifikálni.

A magas specificitás ellenére hamis pozitív tesztek is előfordulhatnak, leggyakrabban az alacsony átfertőzöttségi rátákat mutató populációkban. Ha hamis pozitív teszt gyanúja merül fel, az alanyt molekuláris teszttel (PCR) kell újratesztelni.

Coronavírus, COVID-19 direkt kimutatása (PCR teszt)

A SARS-COV-2 90 nanométer széles virus. Négy különböző fehérjéből valamint egy egyszálú RNS-ből épül fel, mely tárolja a vírus genetikai információját.
A négy fehérje közül egy a vírus lipid burokban található, onnan kinyúlva adja a koronaszerű külsőt. Két fehérje a “korona”
tüskék között helyezkedik el, a negyedik pedig a lipid membránon belül található, mely köré fűződik fel a 29900 nukleotidból álló RNS. Az emberi sejt és a vírus kapcsolata a sejtekfelszínén található ACE-2 fehérjéken (receptorok) keresztül történik.

A vírus burok második fehérjéje a sejtek felszínén lévő TMPRSS2 fehérje bontó (proteáz) enzimhez kötődik, igy válik lehetővé a vírus sejtekbe történő bejutása.

A sejtekbe jutva a vírus fehérje burka felbomlik, és az így kiszabaduló RNS a riboszómákhoz kapcsolódik, majd ezt követően beindul a replikaz(sokszorosító) enzim termelése. A replikaz enzim működése miatt a vírus RNS kópiák nagy
számban termelődnek. Az új vírus RNS kópia köré a négyféle fehérje összeszerelődése miatt kialakul az új fehérjeburok. Ezzel új, fertőzőképes vírusok jönnek létre, mely újabb sejteket képesek megfertőzni. Egyetlen emberi sejt 100-1000 új vírust képes “gyártani”.

Nem minden újonnan replikálódott RNS köré épül ki a fehérjeburok. Vannak u.n. szabad RNS-ek, melyek a véráramba, garat, illetve az orrváladékba kerülnek. Az itt feldúsuló RNS mintákból történik PCR (polimeráz láncreakcióval) a coronavírus RNS kimutatása, vagyis a coronavírusfertőzés igazolása.

Mai tudásunk szerint a fertőzést követő 5-6 nap között mutatható ki a COVID-19 vírus RNS az orr, illetve garat mintákból. Mai tudásunk szerint PCR technikával a coronavírus fertőzés a klinikai tünetek megjelenése előtt már 1-2 nappal bizonyítható.

Fontos: A mintavétel előtt 4-6 órával szigorúan tilos enni, inni (kávézni is), dohányozni, rágózni és fogat mosni (kórokozó hígulásának elkerülése miatt.)

Ellenanyag kimutatás vénás vérvételből

Mai tudásunk szerint a fertőzést követő 5-6 nap között mutatható ki a COVID-19 vírus RNS az orr, illetve garat mintákból. Mai tudásunk szerint PCR technikával a coronavírus fertőzés a klinikai tünetek megjelenése előtt már 1-2 nappal bizonyítható. Minden kórokozó, így a virus fertőzések után is beindul a szervezet védekező mechanizmusa, először az IgM, majd az IgG típusu ellenanyagok mutathatóak ki. Az ellenanyag tesztek mindig a kórokozó valamelyik specifikus fehérjéje ellen termelt ellenanyagokat mutatják ki.

A mai tudásunk szerint az IgM (korai) típusú ellenanyag a fertőzés után 8-9, az IgG típusu (késői) ellenanyag a fertőzés után 10-11 nappal mutatható ki a vérből ( teljes vér, vérszérum, vagy vérplazma)